Szerepeink árnyékában

Életünk nagy színpadán tulajdonképpen mindannyian szerepet jászunk. Gyerekkorunkban kezdve a jó kislány vagy jó kisfiú szerepét, majd a szerelmes, illetve a partner szerepét. Ezután pedig életünk más-más területein, különböző elvárásoknak megfelelve, különféle színpadi ruhában haladunk az „Élet” nevű játékban. Lehetünk bábuk, kiscicák, állandó áldozatok, agresszív állatok vagy éppen tutyimutyi megkukult kis egerek.

Vannak azonban olyan emberek, akikkel nem tudsz azonosulni, mégpedig azért, mert valaha ezt a szerepet nem tudtad befogadni. Talán volt valaki körülötted, aki ezt számodra fenyegetően játszotta el. Például:

A cicababa szerepe, amely lehet egy kistestvér, aki mindig figyelmet kapott, mert olyan édesen, szemlesütve tudta a szülőket manipulálni, hogy rád már nem jutott figyelem.

Hogyan tudsz ezekkel szerepekkel, emberekkel mégis valahogy zöld ágra vergődni?

Nem találkozol velük, ugye ez az első reakciód? Igen ez is egy megoldás. Ez azonban hosszú távon nem megy, mert akkor majd más ember bőrébe bújva ismét előbújik és akkor például egy rosszindulatú főnök vagy egy szerető oldalán kell szembesülnöd vele.

Mégis mit tehetsz ellene?

Vizsgáld meg, mint a saját árnyék személyiségedet, amelyben segítségül hívhatod a Symbolonkártyát. Elmondom a továbbiakban, hogyan is tedd ezt meg.

Először is gondold végig ki az, akivel gondod van. Ő melyik területen jelenik meg az életedben?
Munka, párkapcsolat, család vagy egyéb színtéren?

Ha ez megvan vedd elő a Symbolonkártya csomagodat és húzz rá egy kártyát a következő kérdéssel:

Melyik kitagadott részemet testesíti meg ez az ember?

Ezután már csak a lapot kell értelmezned, ahol fontos szempont legyen, hogy a lap árnyékát is vizsgáld meg. Tehát, a lapon szereplő személy, helyzet árnyoldalát, vagyis negatív vonásait. Itt kell ugyanis keresni a te kitagadott részedet, amely miatt sehogy sem megy neked az elfogadás. Nézzünk erre egy példát is, hogy érhető legyen.

Példa

Én egy családtagomra húztam lapot, akinek bizonyos megnyilvánulásai igen frusztrálóak számomra.

A kijött lap: Püthia. Ez a lap egyébként az egyik kedvencem, így érdeklődve figyelem, mit is mond ő rólam (ha jól fülelsz, szinte hallani lehet a szereplő hangját).

A lap árnyéka:

• elszigeteltség
• büszkeség
• függőség másoktól, akik a jövőt megmondják
• belső bizonytalanság
• félelem a jövőtől
• felelősség elhárítása
• félelem a spirituális dolgoktól, a megfoghatatlantól
• félelem a megérzésektől, a mély lelki dolgoktól, ami felszínessé tehet

Na jó, most ezt a listát vizsgálva, azért vannak dolgok amelyek betalálnak. A félelem a jövőtől nálam is megvan, és néha úgy érzem, hogy jobb is lenne nem tudni róla (külön érdekes fintora a sorsnak, hogy jósnőként tevékenykedek). Az elszigetelődésre is erős hajlamaim vannak, ami régebben néha gondot jelentett (ma már tudom, hogy olyankor többet kell írnom és tanulnom). Szóval ezekkel bizony szembe kell néznem, hogy van egy ilyen részem, illetve, hogy erre vigyáznom kell a jövőben, mert hát nem akarok barlangi medve módjára kibrummogni az emberekre, aztán mogorván visszavonulni a barlangomba.

Ráadásul itt van a felszínesség kérdése, ami bizony szintén kényes téma. Ez az ami legjobban zavar ebben az emberben. 

Tehát a jó kérdések ezek: 

Hol, miben vagyok én magam is felszínes?
Hol lenne szükségem több elmélyülésre? 

Na ezen elindulva már nekem is van min gondolkodni...

Szóval így érdemes elindulni, egy-egy szerepedet megvizsgálni és akkor sok-sok felismeréssel, megoldással leszel majd te is gazdagabb.

Share on Facebook Share on Twitter